re:

Kellemesetes este

"Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt
A „ pillangó ”, a „ gyöngy ”, a „ szív ”- már nem az, ami volt..."

a dunán lévő hajó.. a margit sziget.... feneketlen tó...mind már már a szép emlékek...s mégis a hiány már pótolhatatlan... de ez így van jól, mert a múlt már elmúlt....

késélen táncolni....emlékezni és nem fájdalmat érezni..... .